Vagyis a január-decemberi nyugdíjas infláció megbecslése augusztusban nem a KSH feladata. De ha elfogadjuk is a KSH törvényértelmezését, a Nyuszet elnöke, Juhász László szerint akkor sem stimmel a kihozott 4 százalékos január-augusztusi nyugdíjas infláció. Gazdasági szakértőjük korábban a KSH elnöke volt – ő mondja, hogy bár valóban lassulás látszik az inflációnál, így a nyugdíjas inflációnál is, ám a január-augusztusi nyugdíjas infláció így is 4, 3 százalék körüli lehetett. Vagyis 1, 5 százalékos visszamenőleges nyugdíjemelés járt volna. A Nyugdíjas Szakszervezetek Egyeztető Tanácsában együttműködő nagy országos érdekképviseletek ilyen alapon keveslik az infláció alapján rögzített 1, 2 százalékos utólagos nyugdíjemelést. A Nyuszet legalább 1, 5 százalékos korrekciót követel, azzal, hogy a kisnyugdíjasok minimum 50 ezer forintot kapjanak. 2, 2 százalékos korrekció sem lenne túlzás Ha máshonnan közelítünk, akkor azonban még a 1, 5 százalék is kevésnek tűnik. Módszertani ügy, hogy a fogyasztói kosarakat a KSH minden évben felülvizsgálja, a vásárlási szokások figyelembevételével átsúlyozza, de mindig a két évvel korábbi adatok alapján számítják a kosárösszetételt.
Tavaly decemberben a fogyasztói árak átlagosan 7, 4 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbiaknál, az egy hónappal korábbi szintet 0, 3 százalékkal haladták meg, az év egészében pedig átlagosan 5, 1 százalékkal nőttek az előző évhez képest – közölte pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az elemzők 7, 1 százalékos decemberi inflációra számítottak. A maginfláció decemberre 6, 4 százalékosra emelkedett a novemberi 5, 3 százalékról, az egész évben pedig 3, 9 százalékos volt. A nyugdíjas fogyasztói kosárra számolt infláció decemberben 6, 4 százalékos volt, 2021-ben pedig 4, 6 százalékos. Az elmúlt egy évben a járműüzemanyagok, illetve dohányáruk ára nőtt a legnagyobb mértékben, 25, 9, illetve 12, 7 százalékkal, ami 11, 8, illetve 4, 1 százalékponttal mérsékeltebb a novemberi drágulásnál. Az élelmiszerek ára átlagosan 8, 0 százalékkal emelkedett egy év alatt a novemberi 6, 0 százalékos növekedés után, ezen belül az étolajé 26, 8 százalékkal, a liszté 23, 7, a margariné 22, 8, a kenyéré 15, 2, a baromfihúsé 13, 4, a tejé 12, 1, a péksüteményeké 11, 6 százalékkal.
2020 első tíz hónapjában az építőipari termelés 11, 7 százalékkal mérséklődött az előző év azonos időszakához képest. Az építőipari vállalkozások 2020. október végi szerződésállománya 10, 0 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Az épületek építésére vonatkozó szerződések volumene 25, 0 százalékkal nagyobb, az egyéb építményeké 23, 0 százalékkal kisebb lett. Pénteken a kereskedelmi szálláshelyek forgalmának tavaly novemberi, és első tizenegy havi adatait közli a KSH. Tavaly októberben a koronavírus okozta járvány, így a beutazást nehezítő intézkedések hatására a külföldi vendégek által a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött éjszakák száma 93 százalékkal visszaesett az előző év azonos időszakához képest. A belföldi vendégéjszakák száma 30 százalékkal csökkent. Az összes vendégéjszaka 89 százalékát a belföldi vendégek töltötték el. A belföldi vendégéjszakákat tekintve a 2020 áprilisi mélyponthoz mérten a szezonálisan és a naptárhatással kiigazított adatok szerint 14-szeres volt a növekedés, míg az előző hónaphoz képest 26 százalékos csökkenést mért a statisztika októberben.
Szerdán jelenik meg az ipari termelés tavaly novemberi részletes adata. A január 8-án közzétett első becslés szerint novemberben 3, 5 százalékkal nőtt az ipari termelés az egy évvel korábbihoz mérve, a munkanaphatástól megtisztítva 1, 6 százalékkal emelkedett a termelés. Az előző havitól 1, 2 százalékkal elmaradt a szezonálisan és munkanappal kiigazított ipari kibocsátás, de az áprilisi mélyponthoz képest 63 százalékkal nőtt. A legnagyobb súlyú járműgyártás, illetve a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása nőtt, ugyanakkor a feldolgozóipari alágak többségében, köztük az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártásában is csökkent a termelés volumene. Tavaly az év első tizenegy hónapjában 7, 0 százalékkal kisebb volt a termelés, mint 2019 azonos időszakában. Csütörtökön az építőipar tavaly novemberi teljesítményét közli a KSH, és a fogyasztói árindex tavaly decemberi, illetve 2020-as adatát. Tavaly novemberben a fogyasztói árak éves növekedési üteme 2, 7 százalékra lassult az októberi 3, 0 százalékról.
A Nyugdíjas Szakszervezetek Egyeztető Tanácsának (Nyuszet) szakértője szerint ez azt jelenti, hogy a KSH-nak a január-augusztusi tényadatok alapján meg kellene becsülnie mind az éves (január-decemberi) nyugdíjas infláció várható mértékét, mind az átlagos infláció éves várható mértékét. És ha az előbbi nagyobb, akkor azt kéne viszonyítani a januári nyugdíjemeléshez, és a kettő különbözetét kellene figyelembe venni a novemberi visszamenőleges emelésnél. Hiszen a törvény is várható értékekről beszél, a január–augusztusi tényadatok alapján. Ennek a várható értéknek végképp nyoma sincs a statisztikában. Frissítünk! A KSH cikkünkre reagálva azt írta, az ő feladatuk kizárólag a statisztikai információk nyilvánosságra hozása. A vonatkozó jogszabály a számítás módjának meghatározásával kapcsolatban nem nevesíti a Központi Statisztikai Hivatalt, mint felelőst. A jogszabályban hivatkozott fogyasztói ár növekedésének várható mértékére vonatkozó számítás elvégzése nem a KSH feladata. A KSH felelőssége addig tart, hogy nyilvánosságra hozza a fogyasztói árak alakulását bemutató mutatókat, amelyeket azután bárki felhasználhat további számítások elvégzésére.
Története [ szerkesztés] A KSH 1968. január 1 -jétől számít fogyasztóiár-indexet. Az 1968-ban bevezetett árindex 130 csoportba rendezett 3000 termék és szolgáltatás árának változásaiból készült. Az árak a vállalatok árjelentései illetve a központilag meghatározott hatósági árjegyzékekből kerültek számításra. A piacgazdaságra való áttérés új helyzetet teremtett. 1992 -re a hatósági árak nagy része megszűnt a szabadáras termékek ára folyamatosan változott, és ez szükségessé tette a közvetlen ármegfigyelést. Ráadásul mind a lakosság, mind a politika részéről megnövekedtek az elvárások és a kritikák. Ebben rendszerben kialakult az árfelírási rendszer, megjelentek az árfelíróhelyek (üzletek, szolgáltatóhelyek, piacok) és reprezentánsok (kiválasztott termékek és szolgáltatások). A ma használt rendszer 1997 -ben került bevezetésre. Célja a fogyasztói árindexnek az európai uniós (EU) gyakorlattal teljesen konform számítása. Ennek megfelelően 1997-től a magyar árindex számításának módszertani és technikai megoldásai az EU-tagországokban számított és publikált árindexekkel azonos eljárással készülnek és azokkal összehasonlíthatók.
Ezek kiválasztása alapvetően véletlenszerűen zajlik, noha az egyes termékek eseteiben időnként jut némi mozgástér a konkrét márka kiválasztásában a felíróknak, akik ilyenkor a saját piacismeretükre és a felíróhelyen adott tanácsokra hagyatkoznak. Ez például a mosóporoknál egy visszatérő feladat, a meghatározott feltételeknek – ezek minden termék esetében azok a jellemzők, amelyek befolyásolhatják az árat – megfelelő legnépszerűbb árucikket kell választani, majd annak az árát kell követni az év során. Több ok miatt is eltérhet a mért és az érzékelt infláció Gyakran éri kritika a KSH inflációs adatait, aminek oka Quittner Péter szerint az, hogy míg a személyes, szubjektív tapasztalatok többnyire néhány tucat, gyakran vásárolt termék árváltozásán alapulnak, a hivatal több száz árat követ, közöttük jelentős részben a tartós, vagyis ritkábban megvásárolt árucikkekét is. Mindeközben sokkal kevésbé feltűnő a vásárlók számára, ha egy termék ára tartósan változatlan – például a közműszolgáltatásoké –, mintha hirtelen nagyon megemelkedik.
Az üzemanyagok ára decemberben egy hónap alatt 3, 6 százalékkal emelkedett, de éves összevetésben így is 4, 5 százalékkal olcsóbb volt. A tartós fogyasztási cikkekért 2, 8 százalékkal kellett többet fizetni, mint utolsó hónapjában. Cukorbetegség kezelésére kárpátalján Fogyasztói árindex - Pénzcentrum Diabétesz kezelésére jolondz Fogyasztói árindex (Magyarország) – Wikipédia Cukorbetegség. cukorbetegség kezelésére gyógyszerek nélkül Rétegárindexek[ szerkesztés] A lakosság különböző csoportjának egyedi fogyasztási szokásait figyelembe véve a KSH különböző rétegárindexeket is számol. Az új autók ára 10, 9 százalékkal emelkedett, az ékszerek 18, 5 százalékkal drágultak, a számítógépek, fényképezőgépek és telefonok ára évek óta csökken és decemberben is 0, 4 százalékkal olcsóbb volt, mint egy éve. A ruházati cikkek ára 0, 5 százalékkal csökkent, a háztartási energia költsége a szén, a brikett és a koksz árának emelkedése miatt 0, 2 százalékkal feljebb kúszott. A tavalyi központi statisztikai hivatal fogyasztói árindex százalékos áremelkedésen belül a legnagyobb mértékben az élelmiszerek drágultak, 7, 2 százalékkal.