C�M F�c�m: Helikon Le�r�s alapja: 18. �vf. (2007. ) 19. (489) sz�m Alc�m: irodalmi foly�irat Besorol�si c�m: Helikon K�ZREM�K�D� Rendez�si sorsz�m: 1 K�zrem�k�d�s jellege: f�szerkeszt� Besorol�si neve: Szil�gyi Ut�neve: Istv�n Invert�land� n�v: nem TEST�LET Rendez�si sorsz�m: 1 Test�let neve: Rom�niai �r�k Sz�vets�ge Sz�khelye: Cluj-Napoca (Kolozsv�r) �vadata: K�zread� t�pusa: test�let K�zrem�k�d�s jellege: Postac�m: 400217 Cluj-Napoca (Kolozsv�r) str. C�mpeni nr. 13. URL: E-mail: KIAD� Kiad� neve: Rom�niai �r�k Sz�vets�ge Sz�khelye: Cluj-Napoca (Kolozsv�r) Postac�m: 400217 Cluj-Napoca (Kolozsv�r) str. URL: E-mail: MEGJELEN�S �vadatok: 2006- Digit�lis v�ltozat �vadatai: 2006, 2007, 2008, 2009, 2010, 2011, 2012, 2013, 2014, 2015, 2016, 2017, 2018, 2019, 2020, 2021 Sz�moz�s: 17. �vfolyam (2006. ) 1. (447. ) sz�m -. V�ltozat: Online v�ltozat PERIODICIT�S Periodicit�s: k�thetenk�nt Periodicit�s id�adata: Kor�bbi periodicit�s: D�TUM Esem�ny: Az EPA-ban val� regisztr�l�s d�tuma D�tum: 2007-11-05 �LLAPOT A kiadv�ny �llapota: FOLYAMATOS Tartalom: teljes DOKUMENTUMAZONOS�T� A kiadv�ny URL-je: A bor�t� URL-je: CoolURI: EPA azonos�t�: EPA-01258 Online ISSN: 2786-1066 Megjegyz�s az ISSN-r�l: Nyomtatott v�ltozat ISSN 1220-6288.
A Ne haragudj, véletlen volt referencialitásigénye is e kettős közelítésben keresendő. Persze, némi eltolással. Egyrészt ott áll a háttérben a latens kérdés, melyet az önéletírás nagy kutatója, Philippe Lejeune sokat vizsgált: mi a hitelessége egy szövegnek, "milyen emlékképeket hív elő az elbeszélő és mit hagy meg a felejtésnek. " 5 Mi most nem térünk ki az önéletírói paktumelmélet vitatható vagy elfogadott szempontjaira, ahogyan a fenti fejtegetésnek sem ez a célja, inkább az érdemel figyelmet, hogy miképpen tudja feloldani az elbeszélő a műfaji jellemzők és a referencialitás problémáját a saját "írói stratégiájával". 6 Ennek fontos eleme, hogy megjelenik az elhallgató, szelektáló szerző, akinek meggyőződése, hogy írói szempontból a privát élet eseményei lényegtelenek. Ezért is választhatta formaszervező elvéül az eltávolítás t, melyre az alcím is rájátszik: a szükségnapló megnevezés utalhat a keletkezési körülményekre, hogy a könyv felkérésre íródott, de a karantén által szabott szükségállapot munkájaként, vagy a gyászmunka folyamatába bekapcsolódó lejegyzésként egyaránt értelmezhetjük.
A kisebb irodalmak jelenléte szükségszerűen szórványosabb, mégis betekintést kapunk a finn, dán, norvég, flamand, héber, cseh, görög, holland, hindu, japán, jiddis, katalán, lengyel, portugál, svéd irodalomba is. Itt feltétlenül szólnunk kell Szemlér Ferenc, Maksay Albert, Kádár Imre, Dsida Jenő, Jékely Zoltán, Áprily Lajos, Szabédi László, Szomabti-Szabó István, Kiss Jenő áldozatos műfordítói munkásságáról is. A lap magas színvonalát a gazdag képzőművészeti, zenei, művészettörténeti és néprajzi tanulmányanyaga biztosította. Képzőművészeink közül elég ha csak néhány nevet említünk: Dóczyné Berde Amál, Buday György, Gallas Nándor, Nagy Imre, Gy. Szabó Béla, Szervátiusz Jenő, Vásárhelyi Z. Emil. A jelzett munkák kiállítása a lapban, fejléce, tördelése, a reprodukciós anyag kiválogatása Kós Károly keze nyomát és ízlését dicséri. Másik termékeny, talán legtöbbet illusztráló társa Kósnak, maga Bánffy Miklós, a lap főszerkesztője volt. Erdőelve online adományboltunkban Erdélyi Helikonnal kapcsolatos antikvár könyvek, egyéb régi tárgyak vásárolhatók.
Az aszfalt nélküli, jó minőségű földút eleinte gyönyörű olajfaligetek között vezet, és hamarosan kitárul előttünk az idilli völgy, két oldalán gyönyörű mészkőszirtekkel, és látszik előttünk a Motsára hegy 1526 méter magas csúcsa is. Ahogy az út eléri a völgyfőt, ott egy tábla jelzi, hogy igen, itt vagyunk a Múzsák völgyében. A XIX. század második felében régészek itt feltárták a múzsák templomának maradványait, amelynek szomszédságában kis, i. III. századi színház volt a minden negyedik évben megtartott Muszeia, azaz a múzsák tiszteletére rendezett zenei, lírai és drámai játékok színhelye. A múzsák ( görögül Μουσαι – Mousai) tehát itt laktak a Helikon hegység ezen szépséges völgyében: ők voltak a görög mitológiában a költészet, a zene, a tánc és a tudományok istennői, az emlékezés és az improvizáció ihletői. Pauszaniasz Periégétész ókori görög földrajztudós szerint a múzsáknak két generációja volt: az első Uranosz és Gaia gyermekei, a második generáció pedig Zeusz főisten és Mnémoszüné, az emlékezés istennőjének lányai.
A Helikon 1955 óta jelenik meg, évente négy számban. A folyóirat neve 1955–1957-ig Irodalmi Figyelő, 1958–1963-ig Világirodalmi Figyelő, 1964–1991-ig Helikon Világirodalmi Figyelő volt. Az 1992-es évfolyamtól címe a tényleges érdeklődési területét kifejező "Helikon – Irodalomtudományi Szemle". A folyóirat az irodalomtudomány nemzetközi kutatási eredményeiről ad tájékoztatást. Érdeklődési körébe tartoznak az irodalomelmélet, az összehasonlító irodalomtudomány, a modern világirodalom elvi, történeti, módszertani kérdései és a művelődéstörténetnek az irodalommal határos területei. Számai 1963 óta tematikusak: egy-egy szakterület, illetve probléma köré szerveződnek, a lehetőségek szerint figyelembe véve a legújabb tudományos irányzatok nézeteit. A már bemutatott témáknak a teljes listáját minden számában közreadja. Az összefoglaló tanulmányokat és a részproblémákat tárgyaló szemlecikkeket hazai és külföldi szerzők írják. Néhány irodalomtudományi alapmű, tanulmány mindmáig csak ezekben a Helikon-számokban olvasható magyarul.
A folyóirat rendszeresen beszámol az irodalomtudomány nemzetközi eseményeiről, kongresszusairól, tanácskozásairól, dokumentálva az egymástól eltérő álláspontokat, módszertani vitákat.
A név Magyarországon is szimbólum, gondoljunk a helikoni közösségre, más néven helikonistákra, a romániai magyar írók és költők szabad munkaközösségére, akik szépirodalmi és kritikai folyóiratot is adtak ki Erdélyi Helikon néven. De eszünkbe juthat a Kolozsvárott megjelenő Helikon irodalmi folyóirat, vagy a könyvkiadó neve, vagy a keszthelyi Helikon is, de egykor még volt Helikon nevű cigarettamárka is. A térség egy országtérképen (1:300000) Szóval a Helikon-hegy az ókoriak hite szerint a múzsák lakhelye volt, gyönyörűszép völgyüket azonban ma már nem könnyű megtalálni. Théba ( a mai Thiva) városát a 3-as számú főúton nyugat felé elhagyva mintegy 4 kilométerre a várostól, balra nyílik az út Theszpie ( Thespiés) felé, melyen újabb 14 kilométert kell megtenni. A mai falu közelében feküdt Theszpiai, az ókori polisz, amely híres volt a szerelem istenének szentélyéről: itt állott a Praxitelész egyik főművének tartott Erósz-szobor. Theszpiéből még 4 kilométer Askraía (Ασκραία) falu, ismertebb, klasszikus nevén Aszkra.