Innentől kezdve ezt a kiváltó okot kell kezelni és megszüntetni. Mindezekkel párhuzamosan el kell kezdeni a vaspótlást is. Ez általában tablettával történik, szájon át. Itt azonban fontos tudni, hogy nem mindegyik vaskészítmény szívódik fel ugyanolyan jól. A vas ugyanis három vegyértékű "ferri" és két vegyértékű "ferro" formában is jelen lehet a készítményekben, azonban ezek közül a "ferri" vegyületek szívódnak föl fiziológiásan, ahogyan ez az az élelmiszerekből természetes úton is történik. Ezért ez utóbbi, a három vegyértékű vasvegyületeket tartalmazó készítmények esetén a vaspótlás kellemetlen, főként emésztőszervi mellékhatásai is kiküszöbölhetők. Megelőzés A kórkép kialakulását elsődlegesen úgy tudjuk megelőzni, ha az azt kiváltó egyéb betegségeket megelőzzük vagy időben kezeljük. Másrészről viszont lényeges, hogy odafigyeljünk a vasbevitelünkre. Ez utóbbi különösen növekedésben lévő szervezet esetében, terhesség és szoptatás időszakában, valamint diéták tartása esetén fontos (például hiányállapotot okozhat az egyoldalú szénhidrát dús, fehérjeszegény, vagy a vegetáriánus étrend).
Nevével némileg ellentétben ez a betegség nem azt jelenti, hogy túl kevés lenne a véred. Van belőle elég, csak éppen a benne lévő sejtek nem működnek megfelelően. Eláruljuk, miről van szó valójában, s mik a legjellegzetesebb tünetek, illetve mit tehetsz a probléma ellen! Mi az a vérszegénység? Akkor alakul ki, ha a véredben nincs elegendő vörösvérsejt, így a szerveid nem jutnak kellő mennyiségű oxigénhez. A vörösvérsejtek ilyenkor a hemoglobin nevű fehérje hiányától szenvednek, ami egyébként a színükért is felelős. A betegség minden tizedik nőt érint, de férfiak és gyerekek is szenvedhetnek tőle. A vérszegénység tünetei Fáradt vagy, pedig eleget aludtál? Nincs elég energiád a mindennapi teendőkre? Talán éppen a vérszegénység az oka, ami memória- és hangulatzavarok hátterében is állhat. Ezen kívül enyhétől egészen életveszélyesig terjedhet a panaszok skálája: a vérszegénység szédüléssel, gyengeséggel, sápadtsággal, fejfájással, hideg vagy zsibbadó végtagokkal és alacsony testhőmérséklettel is járhat.
Mi a vashiányos vérszegénység? A vashiányos vérszegénység, vérzékenység nem egy önálló kórkép, hanem tünet, melynek hátterében valamilyen kiváltó ok áll. Lényege, hogy a vashiány következtében csökken a vér oxigénszállító elemeinek mennyisége és mérete. A szervezet 3-4 grammos vastartalmának 60 százaléka van jelen a vörösvérsejtek hemoglobinjában. A vas felszívódása a bélcsatornából történik. Az emberi táplálékban jelenlévő vastartalmú vegyületek a gyomor savas közegében még oldott állapotban vannak, majd a nyombélben termelődő emésztőnedv segítségével a bélbolyhokon át szívódnak fel. Ez a folyamat a vérképzés igényei által szabályozott, de jelentősen befolyásolhatja a tápcsatorna aktuális állapota, sőt a táplálék összetétele is. A felszívódott, de még fel nem használt vas tárolása általában a csontvelő sejtjeiben történik. Amennyiben nem áll rendelkezésre megfelelő mennyiségű vas a vérképzéshez, vérszegénység jön létre. Rejtett vashiány azonban már ezt megelőzően, akkor is lehetséges, ha a szervezetben vérszegénység még nem alakult ki.
Kezeletlen esetben azonban a kezdeti enyhe tünetek súlyossá válhatnak, és akár életveszélyes állapothoz is vezethetnek. A vashiány egy állapot, és ha ezt nem ismerjük fel időben, annak következménye lehet a vérszegénység, amely viszont már egy betegség. Akkor alakul ki, amikor a szervezet vasraktárai is kiürülnek, így a szervezet már nem képes az oxigén szállításáért felelős hemoglobint előállítani. Mitől alakulhat ki vashiány? Az emberi szervezet a vas előállítására nem képes, csak külső forrásból tudja biztosítani a napi vasszükségletét. A vashiány kialakulásának három fő oka lehet: keveset viszünk be, többet veszítünk el, vagy nő a vasszükségletünk. A vas felszívódását csökkenthetik vagy teljesen meg is akadályozhatják bizonyos gyógyszerek, például egyes antibiotikumok, a kalcium- és magnézium-készítmények, hashajtók és ugyanez igaz a fekete teára, koffeinre, tejtermékekre amelyek sok kalciumot tartalmaznak. Gyermekkorban és serdülőkorban a fokozott növekedés miatt nő a szervezet vasszükséglete, de ugyanez igaz rendszeres sport esetén vagy műtétet követően is.
Vashiányos vérszegénység: meghatározás A vashiány vagy vashiányos vérszegénység olyan hematológiai állapot, amelyben a hemoglobin szintje csökken a szövetek oxigénellátását biztosító vörösvérsejtek számának csökkenése miatt. Ahogy a neve is mutatja, a vashiányos vérszegénységet a vas elégtelen bevitele okozza a szervezetben, amely ásványi anyag segít a vörösvértestek termelésében. Az Egészségügyi Világszervezet szerint a vashiányos vérszegénység előfordulása a világ népességének 30% -ára becsülhető, és nem, életkor vagy faj szerint változik. Bár ilyen gyakori, a vashiányos vérszegénység évekig nem diagnosztizálható, olyan tünetek miatt, amelyeket vagy figyelmen kívül hagynak, és triviálisnak tekintenek, vagy más állapotoknak tulajdonítanak. Enyhe vagy közepes formában a vashiányos vérszegénység teljesen tünetmentes lehet, de a súlyos vérszegénység fáradtsághoz, kimerültséghez, mellkasi fájdalomhoz vagy légzési nehézséghez vezethet. A vashiányos vérszegénység elsősorban a termékeny nőknél, legfeljebb 30-35 éves korig fordul elő menstruáció vagy terhesség okozta vérveszteség miatt.
Meghatározható a vér B12-vitamin és folsav tartalma is. Hemolízisre utal a vér magas LDH (laktátdehidrogenáz) és epefesték (bilirubin) tartalma - melyek a széteső vörösvérsejtekből származnak - és az éretlen vörösvérsejtek (retikulociták) számának emelkedése. Az immunfolyamatokban különböző ellenanyagokat (pl. autoimmun ellenanyagok, hidegagglutinin) mutathatunk ki, és immunhemolízis esetén pozitív lesz a speciális, ún. Coombs teszt is. Vírusfertőzéseket a vérből, szerológiai vizsgálattal igazolhatunk (pl. mononukleozis). Speciális teszteket végzünk fertőző betegségek közül pl. a malária vagy felszívódási zavarok közül pl. a gluténérzékenység, laktózérzékenység kimutatására. A vashiány és a széklettel mikroszkópos mennyiségben ürülő - ún. Weber vizsgálattal kimutatható - vér együtt szintén gyomor-, bélrendszeri vérzést jelez, ilyenkor gyomortükrözést ( gasztroszkopiát) illetve vastagbéltükrözést (kolonoszkópiát) kell végezni. A felszívódási zavarokat is a türözés során vett biopsziás minta szövettani vizsgálatával igazolhatjuk, de már jelezheti a széklettel ürülő, fel nem szívódott tápanyagok kimutatása is.